Gondolná, hogy a rendszeres fejfájás mögött fogászati probléma is állhat?

Megtörtént már Önnel, hogy csillapíthatatlan fejfájás és nyakfájás aranyozta be a reggelét? Esetleg egy ideje azt tapasztalja, hogy az éjszakai alvás egyáltalán nem pihentető? Vagy zúg a füle, és érzékenyek a fogai?
Ha ezek a panaszok rendszeresen előfordulnak, és hosszabb ideig fennállnak, akkor nagy valószínűséggel bruxizmus, azaz éjszakai fogcsikorgatás  állhat a problémái hátterében, mely hosszú távú kezeletlenség esetén –  akár nagy valószínűséggel TMI diszfunkciót,  azaz az állkapocsizület kóros elváltozását is okozhatja.

 

 

Miért is olyan veszélyes ez?

A legnagyobb veszély a probléma felderítetlenségében és kezeletlenségében rejlik.
Az éjszakai fogcsikorgatás során a páciens alvás közben elemi erővel szorítja össze a fogait Hosszú ideig tartó görcsös préselésre gondoljunk, amelynek során a felső állcsont és az alsó állkapocs öntudatlan állapotban elképesztő erővel feszül egymásnak. Extrém esetben a rágófogak felületére akár 40 kg-os nyomás is nehezedhet!

 

 

Miért csikorgatunk?

A probléma  leggyakoribb kiváltó okának a stresszt tartják. A folyamatos lelki terhelés miatt – ami most különösen tapasztalható – a szervezet még éjszaka sem tud pihenni. Alvás során újból átéljük a minket kínzó problémákat, izmaink megfeszülnek, és kóros mozgásmintázat alakul ki.
A fogcsikorgatás során kialakuló terhelés miatt megváltozhatnak és sérülhetnek az állkapocsi ízületek.
Hosszú távú kezeletlenség esetén  – az állkapocsízületi deformitásokon túl – a frontfogak élei lekopnak, a rágófogak rágófelszínei ledarálódnak, fognyaki kopások alakulnak ki, a nagy terhelés miatt a fogak kilazulhatnak.
Súlyos esetben a páciens nem tudja helyesen kinyitni a száját, elcsúszhat az állkapocsízület részét képező izületi fejecs, az állkapocs a száj kinyitásakor kóros pályára kényszerül, a rágást recsegő-ropogó hang kísérheti. Az állkapocs a száj zárásakor is rendellenes állásba kerül, így az izomzat nem tud pihenni.
Az éjszakai fogcsikorgatással a legnagyobb probléma annak alattomos voltában rejlik, azaz csak elég általános tünetekből következtethetünk, hogy baj van.
Sok esetben a fogorvos hívhatja a fel a figyelmet a problémára!
A már kialakult TMI diszfunkció oka azonban nem csak a stressz következtében fellépő éjszakai fogcsikorgatás lehet.

Kialakulhat

túl magas fogtömések

szabálytalan, torlódott fogak,

harapási rendellenességek, mélyharapás, keresztharapás

fogágybetegség,

pótolatlan foghiány következtében.

 

Mi a megoldás?

 

A diagnózist követően –  ami fogászati úton megoldható –  azt helyrehozzuk! Kicseréljük  a rossz töméseket, az esetlegesen magas hidat, koronát, szükség esetén fogpótlásokat készítünk, így az alsó állkapocs és a felső állcsont nyugalmi helyzetbe kerülhet.

Hatékony eszköz a tünetek kezelésére a harapásemelő sín használata is!
De mi is az a harapásemelő sín? A harapásemelő sín nem más, mint egy rugalmas, gumiszerű borítás, amit a fogtechnikai labor készít a fogorvos által vett lenyomat segítségével.
A sín képes arra, hogy az alsó, felső vagy akár mindkét fogsorra kerülve elnyelje a fogak összeszorításából származó erőt.
A fogazathoz tökéletesen illeszkedő harapásemelő használata kezdetben magát az összeszorítást nem akadályozza meg, de mint közbülső elem, segíti kilazítani a rágóizmokat, sőt, megszünteti a csikorgatással járó kellemetlen hangokat is.
Hosszútávú alkalmazással akár a kiváltó okok is megszüntethetők.
Ha fennáll a gyanúja az éjszakai fogcsikorgatásnak, keresse fel mihamarabb fogorvosát, mert a következmények rendkívül súlyosak is lehetnek!
Érdekességképp olvassa el esetünk leírását,  – Dr. Sebők Vivien munkája – aki esetbemutatásával szemlélteti, milyen eredményesen is kezelhető még egy előrehaladott stádiumú elváltozás is
Ha hasonló problémát tapasztal, mihamarabb keressen minket!