Hétfő - Péntek: 8.00 - 20.00

Szombat - Vasárnap: Zárva

Zugligeti út 60.

1121 Budapest

Kövess minket

A dohányzás hatása a fogakra és a szájüregre

A dohányzás hatása a fogakra és a szájüregre

A dohányzás számomra mindig is személyes téma volt, egyrészről, mivel édesapám nagy dohányos volt, másrészről, mert valaha egyetemistaként magam is cigiztem. Szerencsére hamar leszoktam.
Mindig nagy energiát fektettem pácienseim edukálásába. Miért?

A dohányzás szájüregi hatásai

A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin. A cigarettában, és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is.
Ilyen például a benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit. A kátrány, mint égési melléktermék, lerakódik a tüdőben, így minden egyes szál elszívásával csökken annak légzési felülete. Nem elhanyagolható az sem, hogy a dohányfüstben jelentős a mérgező hatású szénmonoxid-tartalom.
A függőség kialakulásáért azonban a nikotin a felelős. A nikotin tulajdonképpen erős drog, melynek halálos dózisa 20-60 mg. Enyhe mérgezés során fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. Ezt gyakran tapasztalják az első alkalommal rágyújtók is. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet (a szívkoszorúerek szűkületét), valamint légúti károsodást okozhat.

Általánosan igaz, hogy a dohányzás rontja a vérkeringést, károsítja a sejtek védekezőképességét, ezáltal rontja a szervezet immunitását, nyitottabbá  téve azt a külső fertőzésekre.
Mindemellett szájszárazságot, kellemetlen szájszagot okoz, fokozza a fogszuvasodásra való hajlamot, a gombás fertőzések kialakulását, csökkenti az ízérzést, elszínezi a fogakat, fogkőképzésre hajlamosít, és nagy szerepet játszik a fogágybetegség kialakulásában.
A dohányzás különösen veszélyes, mivel elfedi a gyulladásos tüneteket, precancerózus elváltozásokat, így azok igen gyakran csak későn kerülnek felismerésre.

A leggyakoribb szájüregi daganatos elváltozások

A szájüregi laphámrák sokszor későn diagnosztizálódik, emiatt rossz túlélési aránnyal bír, és 80-90 %-ban a dohányzás a felelős kialakulásáért. Magyarországon évente 3000 új megbetegedést regisztrálnak, amelyek közül 1700 korai halállal végződik. Napi öt szál cigaretta is tízszeresére emeli a rosszindulatú elváltozások kialakulását. A gégerák előfordulásában is komoly kóroki tényező.
A dohányzás a sebgyógyulást is gátolja, mivel a szájüregi műtétek során a sebek gyógyulását kompromittálja, ennek következtében a dohányos páciens implantációja, csontpótlása jóval kevésbé sikeres. Az implantátum sikertelenség mellett a sikeresen beültetett implantátumok mellett kialakuló gyulladást, periimplantitist is okozhat.

Figyelmeztető jelek amelyekkel érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni

– fájdalom a szájban, a torokban vagy a fülben
– fájdalmas vagy fájdalmatlan fekély bárhol a szájban
– gyanús fehér vagy vörös elszíneződés
– csomó vagy duzzanat az ajkakon, a szájüregben vagy a torokban
– fájdalmas, nehézkes rágás vagy nyelés
– zsibbadtságérzet bárhol a szájban, torokban
– vérzés

Gyakran megfigyelhető a dohányos embereknél egyfajta tagadás, a saját egészségi állapotukat érintő nemtörődömség, ami többek között a szájban látható, tapintható elváltozásokkal kapcsolatban is jellemző lehet.
Minden ember tudja, hogy a dohányzás káros. Bár nagyon erős függőség alakulhat ki, és komoly kihívást jelenthet a leszokás, az önszeretetnek egy szintjén ezt meg kell lépnie annak, aki tudatosan nem akar ártani magának és másoknak! Egyedül nehezebb, de mi szívesen segítünk!

Szerző: Dr. Szilágyi Emese
parodontológus szakorvos, implantológus

Kérdése van? Írja meg!





    Témák, amelyek érdekelhetik

    2018.12.06.

    Betétek

    „A fogorvosom azt javasolta, hogy tegyünk kompozit onlayt az egyik gyökérkezelt felső négy